Mikor lakásbiztosítást kötünk, hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy innentől kezdve ingatlanunk és a biztosításban foglalt ingóságaink is biztosítva vannak, így nem érhet minket semmilyen nagyobb kár, vagy legalábbis hosszú távon nem lehet belőle baj. Ne ringasd azonban magad ebbe a tévhitbe, hiszen a lakásbiztosítás sem terjed ki mindenre!

A törvényben foglaltak szerint ugyanis a biztosító bizonyos esetekben „mentesül a fizetési kötelezettsége” alól. Persze, vannak egyértelmű esetek is, amikor minden kérdést kizáróan egy laikus is meg tudja mondani, hogy jogosult-e valaki a káreset megtérítésére, vagy sem – de a dolog nem mindig ennyire egyszerű. Nézzünk egy rövid áttekintést arról, amiről a biztosító szakember valószínűleg nem áraszt el információval.

A szándékos károkozás esete… tiszta ügy, ugye? Vagy mégsem…

Mindenki számára ismert az az egyértelmű és logikus rendelkezés, hogy a biztosító a szándékosan elkövetett károkozások után nem fizet. Ez első körben valóban nem vet fel nagyon sok kérdést, hiszen ha a kitört ablak keretéből még kiáll a kisbalta, vagy a tűzeset nyomán fullasztó a benzinszag az egyértelműen ide tartozik. De mi van, ha nem ennyire tiszta az eset?

Minden ilyen esetben a biztosító szakemberei mérik fel a káreset okát, és döntik el – jogosult vagy-e a biztosításra.

A súlyos gondtalanságból bekövetkezett káreset – ne számíts a biztosításra!

A gondtalanság fogalma a jogi gyakorlatban mindig kérdéses szituációkat vet fel, így a biztosításban is. Az alapvető fogalomból kiindulva nem fizet a biztosító akkor, ha a káreset úgy következik be, hogy annak esélyével a károkozó tisztában volt, de annak elmaradására számított. Tehát például ha a függöny alá teszed a gyertyát és az kigyullad, ne lepődj meg, ha nem fizet a biztosító. Azonban itt sem csak a szélsőséges példák élnek, és gyakran vitás a kérdés.

A súlyos gondtalanság esetét szintén a biztosító szakemberei állapítják meg.

Káreset megelőzésének elmulasztása – csak részben fizet a biztosító!

Az előző fogalommal gyakran összekeverendő ez a pont, hiszen a határ nem túl éles. A szabály szerint amennyiben a káreset megelőzhető lett volna, de annak megelőzését elmulasztották, a biztosító a fizetési kötelezettsége alól olyan arányban mentesül, amilyen arányban a kár bekövetkeztéhez hozzájárult a megelőzés elmulasztása.

Kárenyhítés elmulasztása – szintén csak részben fizetnek!

A kár enyhítése is létező fogalom, és a biztosítottnak ezt kötelessége is megtenni, amennyiben lehetősége van rá. Kárenyhítésnek minősül például a tűz oltása a tűzoltók kiérkezéséig. Amennyiben ezt nem teszed meg, a káreset megelőzésének elmulasztására érvényes szabályozás lép érvénybe, és ne számíts teljes biztosítási összegre.

Az apró betűs rész…

És persze mint mindenben, a lakásbiztosítások esetében is létezik az a rész, amelyre érdemes nagyon odafigyelni. Minden egyes szerződésben foglaltatnak ugyanis olyan pontok, amelyek azt taglalják, hogy miért nem köteles fizetni a biztosító. Ezek között lehetnek olyan apróságok is, amelyekre laikusként nem is gondolnál: rengeteg biztosítás esetében kikötés például, hogy a betörések esetében akkor nem fizetnek, ha a betörés hengerzártöréssel történt. Ez azért jó példa, mert a legtöbb betörés éppen így keletkezik, a kedves tulajdonos pedig még csak nem is gondol arra, hogy ez kivételt jelenthet.

A fentieken kívül természetesen számos olyan eset van, amikor a biztosító mentesül a fizetési kötelezettsége alól. Például háborús események után egyik lakásbiztosítás sem fizet, és így tovább – de ezek a kétes esetek azok, amelyekre fel lehet, és fel is kell készülni. A biztosítási feltételen megértése, elfogadása hosszú távú és felelősségteljes döntés kell, hogy legyen, amelyet nem érdemes szakmai tudás hiányában meghozni, hiszen könnyen kellemetlen meglepetés érhet.